Blogoló kolléga VAGY Bloggoló kolléga helyesen???!!!

Helló, szia mizu,

Szóval, mint feltűnhetett, egy ideje, sacc/kb heti rendszerességgel blogolok. Az is igaz, hogy többet is olvasok.

Mindez annak a jele, hogy az életemben kezdenek a dolgok a helyükre kerülni, és mindez szép és jó…

Kezdem kijavítani amiket elrontottam, helyre állítani amit lehet, újjáépíteni és felújítani amit sajnos sikerült lerombolnom, szóval ilyenek.

Elején vagyok még az utamnak, és hosszú út áll előttem, de őszintén(?) évek óta nem voltam ennyire kiegyensúlyozott, nem éreztem ennyire a “helyemen” magam.

Ja, hogy ez volt a “rövid” bevezető… ??? :)

Másodikpont.

Örülök amikor másokat is blogolni látok. Azt hiszem Richard Foster írta, hogy a lelki növekedésnek fontos része az írás.Én ezért használok 2 naplót, és e mellé még blogolok is.

Egy nagyon kedves barátom is elkezdett blogolni.

Ő viszont sokkal lelkibb. Ő azt jegyzi fel, amit ISTEN ad neki lelki táplálékot.

Igazi minden napra egy ige, áhitat blog az övé.

Nézzétek meg: www.istenjo.wordpress.com

Aztán hajrá, ti is vagy “régimódi” (papír, ceruza) naplót vezessetek, vagy ilyen Cybert, vagy mindkettőt.

Laci aki mindkettő

 

u.i. Ja és közben kitavaszodott. NAGY :) .  

Ezt ma fotóztam. nem a legjobb, de végre jönnek a színek is az életünkbe vissza.

ISTEN megadta 2. rész

Tudom, tudom a cím nagyon szappanoperás, de a valóság nem az.

Még 2-3 bejegyzéssel ez előtt azt írtam karácsonyra időt szeretnék kapni.

Az előző bejegyzés ugye arról, szólt, hogy családunk egyik fő “háziangyala” (álnevén csak TéZSéVé) a drága idejét ajándékozta nekünk amivel nekünk is időt adott egymásra…

A másik ajándék pedig ugye ISTENtől volt, aki úgy néz ki olvassa a blogomat (vagy csak simán mindent tudó :) ), mert ez az Ausztriában töltött, karácsony és szilveszter életünk eddigi legjobb pihenése/üdülése volt (10 év házasság alatt) és ez az idő amit ott eggyütt tölthettünk volt a 2009-es legnagyobb áldása is (Petra Szófia születését leszámítva)

Néhány képet bekarmolok ide, de higgyjétek el képpel és szavakkal is nehéz leírni, mindazt amit az jelent, amikor nem tudom milyen nap, hanyadika van ÉS NEM IS ÉRDEKEL. :)

Ilyen először fördult elő velem az életben.

Lotti, Petra Szófia és Lea Karácsony este.

Lea karácsonyi ajándéka egy sminkkészlet volt (ha ez nem lenne egyértemű a kép alapján) :)

A Spittali Gyülekezetből kijőve a 2000m magas Goldeck hegy mászik az arcodba…

 

Megmásztuk (Felvonónal)

Etettük a Milstatt-i tavon telelő Kacsa és Hattyú csapatokat, akik Lottit is egy pillanatra reggelinek nézték…hiába a reggeli kávé előtt még ne tiszta a látás… :)  

Szánkóztunk…

…és csúsztunk sokat.

ők simán “csak” GYÖNYÖRŰEK…

 

NO comment.

Lotti, akinek a “szeme sem áll jól”, nos a dupla sapiről pedig annyit kell tudni, hogy a Rózsaszín “eperkés” sapkát karácsonyra kapta az esztergomi nagyszülőktől és azzal aludt,azt mindenhova vinni kellett… stb. SZóval ő 2 sapkában nyomta végig Ausztriát, mert az Eperkés simán nem volt elég meleg, a régi, a “tigrises” ami elég meleg volt, az pedig neki nem volt elég… :)

Úgyhogy ennyi.

Jeges üdvözlet Ausztriából:

 

 

 

 

 

Németh Laci

ISTEN megadta

Az előző bejegyzésemben ítam, hogy karácsonyra “időt” szeretnék kapni.

Nos ISTEN meg is adta.

2 felvonásban. Nehéz elmondani melyik volt kedvesebb (hadd jegyezzem meg, hogy eggyik sem tudott a vágyamról). 

1. Egy nap felhívott egy kedves testvér (hogy ne vegyük el a dicsőségét, álneve legyen simán csak TéZSéVé) :) No szóval ő felhívott bennünket és felajánlotta, hogy vigyázna csütörtök délután 3 (azaz HÁROM) gyermekünkre és helyet foglalt nekünk(Keri és én) egy nagyon kellemes Olasz étteremben… Ő a drága idejét ajándélozta nekünk…ezzel nekünk időt adott. Egymásra…akkora áldás volt…Kerivel kettesben. Sétáltunk, megnéztük a vásárt a Vörösmarty téren, forralt boroztunk, az Olasz ltteremben finomat ettünk… és mindez 1 ember szeretetéből… TéZSéVé és még néhány ember szeretete hatalmas pálda és inspiráció az életünben…

2. A másik dolog pedig egy régebbről datálódó dolog… Most Ausztriában leszünk… Állitólag Lea bőrének LEHET hogy használ, ha legalább évi 2-3 hetet az Alpokban töltünk…. nos mondanom sem kell, hogy nekün ilyenre nincs pénzünk… DE VAN ISTENÜNK. A gyülinek van ott egy Konferencia Központja, ahol ott lehetünk egészen olcsón 2 hétig… 2 hét eggyütt, gyönyörű helyen… sok hóért imádkozunk. :)

Nem tudom lesz e alkalmunk NETezni, írni…ha nem sikerülne, legyen áldott a karácsonyotok és ISTEN vezessen benneteket a 2010es évben is…

Laci, Keri és “a 3 hóimádó”

Bölcsnek vélt gondolatok egy furcsa "csávótól"

” Aki hagyja magát legyőzni a félelmei által, az megszűnik nőnek vagy férfinak lenni és csak a neme marad meg.” 10.oldal

“A nemzethez tartozás identitása pedig nem a miénk. Azt elvették a politikusok.”18.old

“a bizonytalan ember szerelme mindíg csak illúzió.” 30.old

“Aki nem fogadja el, hogy a változtatás fájdalommal jár, annál sohasem fog bekövetkezni a fejlődés” 33.old

“Egy ember iszonyú sokat el tud mondani magáról, úgy hogy ezt közben észre sem veszi.” 52.old

“Itt, Magyarországon az emberek – tisztelet a kivételnek – nem igazáz mernek kockáztatni, nem mernek új dolgokba belevágni, inkább téblábolva vesztegetik az idejüket.” 94.old.

“A félelem, a meghunyázkodás, a megalázkodás és a megalkuvás jellemzi, ebben a régióban a férfiak (és nők) millióit.” 101. oldal.

“A büszkeség a gerinc tudata” 115.oldal

“A mosoly a belső béke jele” 119.old.

“Nincs bátorság – nincs férfi” 115.old.

“Amíg mutogatja, bizonygatja valaki, addig csak próbáljaelrejteni a hiányát.” 125.old.

“Felelősséget vállalni, kimondani az érzelmi dolgokat és következetesen cselekedni az érzéseink területén is. Ezt kellene megtanulnunk nekünk, férfiaknak, persze csak akkor, ha férfiak szeretnénk lenni.” 149.old.

“A gyerekek az érzelmek nyelvén beszélnek” 151.old.

“A magyar ember mindig a következmenyekből tanul.” 181.old.

” …A hobbi… a pasik nagy többségénél azonban a legtöbbször menekülést jelent a realitástól.” 187.old.

“Az autótól amit vezetnek, vagy az órától amit hordanak várják, hogy férfina látszanak.” 212.old.

“Hideg fejjel…, forró szívvel… Én így állok hozá az élethez” 228.old.

“A férfi jelenlétére feltétlenül szükség van a családban” 252.old.

 

Minden idézet Dr. Csernus Imre: A férfi című könyvéből van.

(Még) egy hír margójára…

Obama lecsapott egy legyet. Pofám leszakad. Ez miért is hír?

Van néhány ötletem.

1. Ez az első légy ami bejutott a második világháború óta a Fehér házba.

2. Ez bizonyíték arra, hogy Obama jó komunista. “munkás ököl vas ököl oda út ahova köll.”

3. Ez arra bizonyíték, hogy  az Elnök kész, határozott és ha kell akkor halálos csapást mér bármelyik ellenségünkre…stb.

na mindegy… Olyan érdekes kapcsolatunk van a TV-vel.

1 van. Azt is kaptuk, anyukámtól, aki Tombolán nyerte. Azt terveztük itt hagyjuk Vukovárott. Se kábelre se semmire itt sem fizettünk elő, Pesten se tervezünk. Nézni csak alkalmanként a hiradót nézzük, illetve VB-t vagy EB-t Fociban illetve Kézilabdában, illetve Keri néha a Forma 1-et.

Szóval nem vagyunk valami TV függők. a hét legtöbb napján be sem kapcsoljuk.

Miért?

Kösz de nem vagyok kiváncsi arra, hogy Obama lecsapott egy legyet.

Németh Laci a nem kimondottan TV párti

Vámos úrtól kérdezem…

Szóval már nagyban megy a dobozolás… kicsit a “Tótékban” érzem magam.

“mit szeretnél még csinálni?”

“Dobozolnék még egy kicsit, kérem tisztelettel…”

Gyermekek is élvezik. DSCF5672

Ők talán jobban is…

Csak még azt nem tudom az egy doboznyi gyerek, minek minősül?

Ruhanemű?

Könyv?

Tisztitószer?

Kertiszerszámok?

 

No mindegy… már csak kb 3 hét és vége a dobozolásnak, költözésnek…

akkor már a jobbik fele veszi kezdetét…

A “találjuk meg a helyét mindennek” című vég nélküli játék…

 

Németh Laci aki zár le egy fejezetet és kezd egy újat

“ez most a vég kezdete, vagy a kezdet vége?”

 

u.i. ne aggódjatok, nem tervezünk még senkit sem “felnégyelni”…

Hit

Véletlenek pedig nincsenek. Mondjuk ezt tudtuk.

Tegnap reggel a Zsidókhoz írt levél 11. fejezetét olvastam… és utánna pedig folytattam Franciss Shaeffer: Igaz Lelkiség című konyvének olvasását…

Érdekes volt hogy mind kettő ugyan arról beszélt:

A hit, pedig a remélt dolgok felől való bizonyosság, és nem a látott dolgokról való meggyőződés

                                                      Zsidük 11:1

 

A hit, nem egy ugrás a sötétbe, nem egy olyan megoldás, ami a hitbe vetett hiten alapszik.Ez az ISTEN kézzel fogható ígéreteibe vetett hit.”

                                                  Francis A. Schaeffer: Igaz lelkiség

Németh Laci, akit úgy néz ki ISTEN a hitről tanít

Úton

Ma úton Vukovár felé megálltunk a szekszárdi “Aranysárga Zsírárkádoknál”.

Ne aggódjatok…állítólag egészségeset ettünk… habár szerintem ott a Prémium Csirkemell Salátát is cukorból meg zsirból készítik… na mindegy…

Ime néhány kép arról hogy ott voltunk.20090509141833bdrjonkuep

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Keri és 3. ebédelnek… :)

 20090509141620rirnufamyy

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lea és én beugrunk a képbe…

20090509142743ncqakfapun

Lea megpróbálja a kamerát kivenni… :)

Nos itt vagyunk Vukovárott… de a jó hír az, hogy úgy néz ki, ISTEN kirendelt egy kéglit* Kispest és Pestszentlőrincz határán… Ha minden jól megy Kedden írjuk alá a szerződést… na de erről majd holnap többet írok…

Németh Laci aki sokat utazik oda vissza és már alig várja hogy ennek a kétlakiságnak vége legyen…

*Kégli: az a hely, átmeneti e főldi “sátor”, ahol a kicisny család (ISTEN segedelmével) nyugodtan tud élni, lakni, ISTENt követni) :)

Szótár (azaz beszélsz pesti keresztényül?)

Nos azt tudtam, hogy a vukovári szolgálatból kifolyólag tompult a “beszélőkém” mivel többnyire csak horvátul tanítottam, az egyetemen pedig az angolt használtam…Igy a magyar csak a “konyhanyelv” lett, amit otthon beszéltünk… Ezért is kezdtem el Arany Jánost és egyebeket olvasni, hogy az egyensúly kicsit más formát mutasson…

Na de amiket Pesten hallottam attól “lehidalok”… íme egy példa(felturbózva):

Ma egy H.CS.-én (ejtsd: hácsén) voltam. A jelenlevők többsége a GY.-éből volt.

Nos aki nem értené annak lefordítom:

“Ma egy Házi Csoportos alkalmon voltam, ahol a jelenlévők többsége a gyülekezetből volt.”

No de félre a tréfát. NAGYON JÓ volt. Legalábbis én jól éreztem magam. Akármilyen fáradt is voltam és nem tudtam koncentrálni, kifejezni magam, nagyon bátorító volt a nyitottság, bátorság (mertek kérdezni, véleményt nyílvánítani)…

Ami viszont hozzám lelkileg leginkább szólt az az a kérdés volt, hogy:

- Mi volt a legnagyobb tanulság és a legnehezebb dolog a vukovári szolgálatban?

Ez a kérdés a napom fénypontja volt. Elgondolkodtam és elemezhettem az elmúlt időszakot.

Köszönöm ISTENem ezt a napot is. Te soha el nem hagysz.

 

Németh Laci