Tudom, tudom a cím nagyon szappanoperás, de a valóság nem az.
Még 2-3 bejegyzéssel ez előtt azt írtam karácsonyra időt szeretnék kapni.
Az előző bejegyzés ugye arról, szólt, hogy családunk egyik fő “háziangyala” (álnevén csak TéZSéVé) a drága idejét ajándékozta nekünk amivel nekünk is időt adott egymásra…
A másik ajándék pedig ugye ISTENtől volt, aki úgy néz ki olvassa a blogomat (vagy csak simán mindent tudó 
), mert ez az Ausztriában töltött, karácsony és szilveszter életünk eddigi legjobb pihenése/üdülése volt (10 év házasság alatt) és ez az idő amit ott eggyütt tölthettünk volt a 2009-es legnagyobb áldása is (Petra Szófia születését leszámítva)
Néhány képet bekarmolok ide, de higgyjétek el képpel és szavakkal is nehéz leírni, mindazt amit az jelent, amikor nem tudom milyen nap, hanyadika van ÉS NEM IS ÉRDEKEL.
Ilyen először fördult elő velem az életben.
Lotti, Petra Szófia és Lea Karácsony este.
Lea karácsonyi ajándéka egy sminkkészlet volt (ha ez nem lenne egyértemű a kép alapján)
A Spittali Gyülekezetből kijőve a 2000m magas Goldeck hegy mászik az arcodba…
Megmásztuk (Felvonónal)
Etettük a Milstatt-i tavon telelő Kacsa és Hattyú csapatokat, akik Lottit is egy pillanatra reggelinek nézték…hiába a reggeli kávé előtt még ne tiszta a látás…
Szánkóztunk…
…és csúsztunk sokat.
ők simán “csak” GYÖNYÖRŰEK…
NO comment.
Lotti, akinek a “szeme sem áll jól”, nos a dupla sapiről pedig annyit kell tudni, hogy a Rózsaszín “eperkés” sapkát karácsonyra kapta az esztergomi nagyszülőktől és azzal aludt,azt mindenhova vinni kellett… stb. SZóval ő 2 sapkában nyomta végig Ausztriát, mert az Eperkés simán nem volt elég meleg, a régi, a “tigrises” ami elég meleg volt, az pedig neki nem volt elég…
Úgyhogy ennyi.
Jeges üdvözlet Ausztriából: 
Németh Laci
